2012. március 11., vasárnap

Hangjegyes-torta

Egy barátnőm kérte ezt a számomra elég furcsa ízvilágú tortát. Csokis piskótába került kókuszos-citromos krém és egy halom banándarab.
Eléggé féltem, de a legnagyobb meglepetésemre egészen finom lett :)

A díszítést illetően szabad kezet kaptam, ám mivel tudtam, hogy egy férfi-kórus tagjainak szánja ajándékba ezért a téma adott volt.













2012. március 5., hétfő

A karamell és én

Nos, ahogy ígértem írnék néhány keresetlen szót a karamellezésről... nem mintha túl sok közöm lenne hozzá... és tudom egy kissé nagyképű a cím (mert a nemlétező tudásom blogok és videók tanulmányozásából áll), de szeretnék rendszeresen foglalkozni ezzel a technikával és időről időre beszámolni a tapasztalataimról.

Németh Zoltánon és Lengyel Józsefen kívül is rengeteg a témával foglalkozó oldalt lehet találni, de én mégis őket figyelem szinte napi rendszerességgel, lenyűgözőek a munkáik :)

Január közepén vágtam bele a küldetésembe, miszerint megpróbálom megtanulni a karamellezés technikáját (egészen a saját határaimig) és amint lehetőségeim engedik, még egy tanfolyamot is tervbe vettem. :)

Első lépésként a felszerelést kellett összeszednem: Azt már említettem, hogy karácsonyra kaptam egy digitális maghőmérőt; a márványlapomat még a tortázásaim hajnalán kaptam a család egyik kedves barátjától; a szilikonlapom kb. 6-7 éve megvan (soha semmire nem használtam a tortázásaim előtt); gumikesztyűt gyógyszertárban lehet kapni, vagy akció esetén aldi-ban; ehhez még lenyúltam édesapám infralámpáját és már készen is volt az alapfelszerelés.

Többféle receptet lehet találni, különböző arányokkal, ide most azt írom le, ahogyan én készítem, leginkább mert nem tudom a pontos adagokat (meg szeretek méricskélni, még konyhai mérlegem sincs).
Érdemes minden hozzávalót kikészíteni, mert a főzés közben már nagyon észnél kell lenni (legalább is nekem)
Egy vastag talpú lábosba kb. fele-fele arányban teszek kockacukrot és izomalt-ot. 1-2 kanálnyi forró vizet öntök rá, azért hogy a kockacukrot össze lehessen törni. Ezután még annyi víz jön rá amennyi éppen ellepi. Takarék lángon kezdem el főzni, rendszeresen ellenőrizve a hőmérsékletét. Folyamatos keverés mellett jónéhány perc, amíg felolvad az izomalt (nálam a cukor jóval előbb felolvadt). A forráskor keletkező habot le kell szedni és egy esettel (én szilikon ecsetet használok) le kell mosni az edény falát, és innentől már szépen gyöngyözően sűrűsödik (lassan). Miután minden habot eltűntetek, belekerülhet az ecet {és itt jön a fontos dolog! szőke pillanataimat éltem az első főzéskor és a lábos fölé hajolva (hogy máshogy?!) öntöttem bele a cukorba az ecetet. Ezt nem kellett volna, mert a feláramló gőzt ezzel a lendülettel tüdőztem le... hát mit mondjak nem esett jól... szóval erre figyeljetek :) }.
További kevergetés és méricskélés után kb. 135-140 foknál kell belerakni az ételfestéket (én a wilton gél festékeit használom). Ismét kevergetés- méricskélés... 150 foknál fakanál próbát kell tartani. Ez az, amit én kihagytam (idáig mindig). Ennél a pontnál beleöntöm a borkősavat (1-2 csipetet föloldok néhány csepp forró vízben) és kb 1 percig tovább főzöm.
Ezután veszem le a tűzről és öntöm a márványlapra helyezett szilikonlapra.

( Az eredeti recept: 25dkg kockacukor; 1dl víz; 1 csepp borkősav; 1 teáskanál ecet; ételfesték)

Az első próbálkozást az alábbi képek bizonyítják :)







Amikor nekivágtam 2 napig abba sem hagytam... tényleg egy pillanat alatt bele lehet szeretni... amin meglepődtem, az az, hogy a karamelltömb újraolvasztásakor már nem lesz átlátszó üvegszerű az anyag, hanem opálossá válik. Ezek a gömbök már másnap az újraolvasztott anyagból lettek fújva. Szívószállal. Igen azzal. Csak szembe jutott, hogy mivel lehetne időlegesen kiváltani azt a baromi drága cukrászati pumpát, ezért vettem egy szívószálat és fújni kezdtem.




Azt viszont már olvashattátok, hogy annyira belelkesültem a dologtól hogy azonnal két (maszk, kála csokor) munkával neveztem a Webcukrász versenyre, sőt még a versenytortát is karamell virágokkal és gömbökkel dobtam fel.

És akkor a tanulság a végére. Az olvadt karamellel nagyon óvatosan kell bánni mert egy pillanat alatt ráolvad a gumikesztyű az ember ujjára (és az nem vicces), valamint akinek a keze nincs hozzászokva az ennyire forró dolgokhoz, annak nagyon jó szolgálatot tud tenni, ha a hüvelyk és a mutatóujját betekeri leukoplast-tal. Jó esetben érezni is fog másnap az ujjbegyeivel :)

2012. március 4., vasárnap

Webcukrász verseny- artisztika kategória 2.

A másik versenymunkámon már többet kellett gondolkodnom és a megoldásra nem is én jöttem rá, hanem édesanyám adta az ötletet.



Több mint három évvel ezelőtt nővérem barátnőjének az esküvőjére én készítettem a virág díszeket beleértve a menyasszonyi csokrot is, ami egy végtelenül egyszerű, de mégis látványos csokor lett. Így a minta már előttem állt, már csak meg kellett volna valósítani karamellből.
Itt nem részletezem a munkafolyamatot, mert a fotókon úgyis látszik minden :)








Ezért is diplomával jutalmaztak.
És még mielőtt elfelejtem, ez volt az eredeti:

Webcukrász verseny- artisztika kategória 1.

Mi sem bizonyíthatja jobban a karamellel való szerelembe esésemet, mint az a tény, hogy kb. 2,5hét után úgy döntöttem benevezek a Webcukrász verseny artisztika kategóriájába. Nem apróztam el a dolgot, rögtön kettővel. Mind a kettőért diplomával jutalmaztak :)




Az egyik ötlete elég hamar kialakult, csak a kivitelezésen kellett egy kicsit sakkozni.
Néhány évvel ezelőtt lehetőségem volt venni egy velencei maszkot, így volt miről mintáznom...
Összesen kb másfél hetet dolgoztam vele, és ez is lett a veszte a dolognak. Persze tudtam én, hogy a karamell cukorból van (mi másból?!), tehát olvad... Most már azt is tudom, hogy viszonylag gyorsan, főleg ha olyan vékony elemekről van szó mint a tollak. De kezdem inkább az elején...

Az alapot cukormasszából készítettem, úgy gondoltam erre festeni fogom a mintát és akkor csak a tollakkal és magát a maszkot szegélyező elemekkel kell foglalkoznom. Ez egészen a szegély alapját adó fekete karamell csíkot erősítettem rá, ugyanis akkor egy óvatlan pillanatomban megrepesztettem az alapot. Ekkor úgy döntöttem, húzok rá egy fehér/átlátszó réteget, amely fényessé teszi a felületét és nem elhanyagolandó módon össze is tartja az alapot.





Mindezek után indulhatott a toll-gyártás... rengeteget csináltam de tényleg... és ahogy teltek a napok egyre többet készítettem, hogy valamennyire ellensúlyozni próbáljam az elkerülhetetlen olvadást.. nem sikerült.
A tollak tövében lévő elemek, egy szilikon kiöntőformával készültek (hobbiboltban vettem), a maszk részen lévő minta pedig vékonyra kihúzott karamellből ill. ezek olvasztásával és pöttyözésével.









Webcukrász verseny- torta kategória

Egy korábbi bejegyzésemben írtam a nem éppen jól sikerült versenytortámról, amit aztán nem is neveztem be, ugyanis készítettem helyette egy másikat :)
A torta ötlete és kivitelezése egy kicsit korábbról indul... egészen pontosan onnan, hogy karácsonyra kaptam a szüleimtől egy digitális maghőmérőt. Ekkortól már semmi sem akadályozhatott meg abban az elhatározásomban, hogy kipróbáljam a karamellezést... erről most nem írnék részletesen, majd egy külön bejegyzésben leírom a tapasztalataimat. Most csak annyit: BELESZERETTEM!!! Annak ellenére, hogy nem éppen egy maradandó dolog, de erről is egy kicsit később :)

A szakmai zsűri bronzéremmel jutalmazta a munkámat, ami ezúton is nagyon köszönök.















Eredetileg azt terveztem, hogy egy hosszabb bejegyzést írok róla, de most ahogy újranéztem a képeket rájöttem, hogy nem akarok mást írni, csak hogy szeretem :)

Focipálya torta

Íme a mai másik (csupa csokis) tortám.
Túl sok mindent nem lehet róla írni, a címert és a kapukat előre elkészítettem, hogy rendesen ki tudjanak száradni.
A csokis piskótába pedig a mascarpone-s csokikrémem került :)





Hajó torta

A mai napra két tortát készítettem, az egyik ez a hajós volt.



A kérés szerint a torta szolgált a tenger gyanánt, a hajó pedig cukorból készült volna. A cukormasszából való egyenkénti kivágás módszerét elég hamar elvetettem... főleg, mert már az elemek kivágásánál rájöttem, hogy ez így nem fog menni. Ekkor jött az a bizonyos szikra, no meg a gabonamassza. Ez lényegében olvasztott pillecukor összekeverve megfelelő mennyiségű puffasztott gabonával. Ebből alakítottam ki a hajó alapját és ezt vontam be két réteg unidec-kel.



Majd jöhettek a korlátok, meg a festés.
Be kellett látnom, ez volt az egyszerűbb feladat. A nehezebb a tenger kialakításának kérdése. Nem is sikerült tökéletesen, mert nem igazán éreztem rá a dologra.

Maga a torta vaníliás piskótából készült túrókrémmel és erdei gyümölcsökkel.
Kb. egy hete vettem az Aldi-ban állítható kerek és szögletes tortaformát, mondanom sem kell, imádom őket, sütni is és tölteni is kiválóak. Vagyis töltésre inkább csak a kerek mert az elég magas hozzá.
A piskótalapokat előbb gyümölcslekvárral kentem meg, majd erre jöhetett a túrókrém és hogy fokozzuk az élvezeteket egy kevés gyümölcsöt is tettem még rá pluszban.






A bevonás és a hajó ráhelyezése után még a habokat nyomtam rá RI-vel és még egy kicsit megfújtam festékszóróval.