Angry birds - torta

...avagy a mérges madarak túlerővel támadnak... csak, hogy biztos legyen a siker :)

Keresztelő - torta

Vagy mondhatnám az is, hogy ismét egy villám tortát készítettem.

Péntek hajnal: mézes piskóta sütés
Péntek reggeltől estig: suli
Péntek éjjel: krém hűtése, torta töltése, vajkrémezés
Szombat reggel: bevonás, díszítés, fotózás.

Ez lett belőle:

A piskótára visszatérve: A mézes krémest igyekeztem tortává gondolni, tehát sütöttem, egy vajas piskótát és tettem hozzá két nagy evőkanál mézet. Nagyon finomra sikerült, és nem utolsó sorban gyönyörű sötét arany színe lett a tésztának :)
A krém tejbegríz és vaníliás puding keveréke,  vajkrémbe pedig ezúttal is tettem 20dkg fehércsokoládét.

A díszítés idő hiányában elég egyszerűre sikeredett. A torta oldalát a névnapomra kapott mintázóval készítettem, ahogyan a szőnyeget is. Komolyan áldom az eszét annak, aki ezt kitalálta. Ami idáig órákig tartott, az most kb. 3 perc volt. A gyöngysor szilikon formázóval készült, a virágot pedig már nem először készítem.

Már csak a figura maradt hátra, főleg ha ezt annak lehet nevezni. Már nem először írom, hogy nem tudok figurát készíteni, ezt most is csak ismételni tudom. Macinak indult, de aztán a fa kezemnek köszönhetően végül víziló lett belőle. Vagy nem. Mivel amikor édesapám meglátta a fotót, csak annyit mondott "de hát ez egy tehén". Így hát mindenki úgy hívja, ahogy akarja.

Bakancs-torta, egy halom fotóval

Íme a mai termés: egy túrabakancs.
Nem részletezném az elkészítési folyamatot, mert most nem felejtettem el képeket készíteni, minden egyes lépésről.

Lego torta

Gyermekkorom egyik legmeghatározóbb játéka a lego. Szerintem mindenkinek, legalább egy olyan emléke van, ami a legohoz kapcsolódik. Ezért is örültem, hogy ezen a héten elkészíthettem egy ilyen témájú tortát.

AC Milan- torta

A téma ismét a foci. Ezúttal a címer maga a torta. Túl sok mindent nem lehet róla írni, csak az ízesítése volt (számomra) különleges. Mogyorós piskóta, mogyorós krémmel töltve.

Hangjegyes-torta

Egy barátnőm kérte ezt a számomra elég furcsa ízvilágú tortát. Csokis piskótába került kókuszos-citromos krém és egy halom banándarab.
Eléggé féltem, de a legnagyobb meglepetésemre egészen finom lett :)

A díszítést illetően szabad kezet kaptam, ám mivel tudtam, hogy egy férfi-kórus tagjainak szánja ajándékba ezért a téma adott volt.

A karamell és én

Nos, ahogy ígértem írnék néhány keresetlen szót a karamellezésről... nem mintha túl sok közöm lenne hozzá... és tudom egy kissé nagyképű a cím (mert a nemlétező tudásom blogok és videók tanulmányozásából áll), de szeretnék rendszeresen foglalkozni ezzel a technikával és időről időre beszámolni a tapasztalataimról.

Németh Zoltánon és Lengyel Józsefen kívül is rengeteg a témával foglalkozó oldalt lehet találni, de én mégis őket figyelem szinte napi rendszerességgel, lenyűgözőek a munkáik :)

Január közepén vágtam bele a küldetésembe, miszerint megpróbálom megtanulni a karamellezés technikáját (egészen a saját határaimig) és amint lehetőségeim engedik, még egy tanfolyamot is tervbe vettem. :)

Első lépésként a felszerelést kellett összeszednem: Azt már említettem, hogy karácsonyra kaptam egy digitális maghőmérőt; a márványlapomat még a tortázásaim hajnalán kaptam a család egyik kedves barátjától; a szilikonlapom kb. 6-7 éve megvan (soha semmire nem használtam a tortázásaim előtt); gumikesztyűt gyógyszertárban lehet kapni, vagy akció esetén aldi-ban; ehhez még lenyúltam édesapám infralámpáját és már készen is volt az alapfelszerelés.

Többféle receptet lehet találni, különböző arányokkal, ide most azt írom le, ahogyan én készítem, leginkább mert nem tudom a pontos adagokat (meg szeretek méricskélni, még konyhai mérlegem sincs).
Érdemes minden hozzávalót kikészíteni, mert a főzés közben már nagyon észnél kell lenni (legalább is nekem)
Egy vastag talpú lábosba kb. fele-fele arányban teszek kockacukrot és izomalt-ot. 1-2 kanálnyi forró vizet öntök rá, azért hogy a kockacukrot össze lehessen törni. Ezután még annyi víz jön rá amennyi éppen ellepi. Takarék lángon kezdem el főzni, rendszeresen ellenőrizve a hőmérsékletét. Folyamatos keverés mellett jónéhány perc, amíg felolvad az izomalt (nálam a cukor jóval előbb felolvadt). A forráskor keletkező habot le kell szedni és egy esettel (én szilikon ecsetet használok) le kell mosni az edény falát, és innentől már szépen gyöngyözően sűrűsödik (lassan). Miután minden habot eltűntetek, belekerülhet az ecet {és itt jön a fontos dolog! szőke pillanataimat éltem az első főzéskor és a lábos fölé hajolva (hogy máshogy?!) öntöttem bele a cukorba az ecetet. Ezt nem kellett volna, mert a feláramló gőzt ezzel a lendülettel tüdőztem le... hát mit mondjak nem esett jól... szóval erre figyeljetek :) }.
További kevergetés és méricskélés után kb. 135-140 foknál kell belerakni az ételfestéket (én a wilton gél festékeit használom). Ismét kevergetés- méricskélés... 150 foknál fakanál próbát kell tartani. Ez az, amit én kihagytam (idáig mindig). Ennél a pontnál beleöntöm a borkősavat (1-2 csipetet föloldok néhány csepp forró vízben) és kb 1 percig tovább főzöm.
Ezután veszem le a tűzről és öntöm a márványlapra helyezett szilikonlapra.

( Az eredeti recept: 25dkg kockacukor; 1dl víz; 1 csepp borkősav; 1 teáskanál ecet; ételfesték)

Az első próbálkozást az alábbi képek bizonyítják :)

Amikor nekivágtam 2 napig abba sem hagytam... tényleg egy pillanat alatt bele lehet szeretni... amin meglepődtem, az az, hogy a karamelltömb újraolvasztásakor már nem lesz átlátszó üvegszerű az anyag, hanem opálossá válik. Ezek a gömbök már másnap az újraolvasztott anyagból lettek fújva. Szívószállal. Igen azzal. Csak szembe jutott, hogy mivel lehetne időlegesen kiváltani azt a baromi drága cukrászati pumpát, ezért vettem egy szívószálat és fújni kezdtem.

Azt viszont már olvashattátok, hogy annyira belelkesültem a dologtól hogy azonnal két (maszk, kála csokor) munkával neveztem a Webcukrász versenyre, sőt még a versenytortát is karamell virágokkal és gömbökkel dobtam fel.

És akkor a tanulság a végére. Az olvadt karamellel nagyon óvatosan kell bánni mert egy pillanat alatt ráolvad a gumikesztyű az ember ujjára (és az nem vicces), valamint akinek a keze nincs hozzászokva az ennyire forró dolgokhoz, annak nagyon jó szolgálatot tud tenni, ha a hüvelyk és a mutatóujját betekeri leukoplast-tal. Jó esetben érezni is fog másnap az ujjbegyeivel :)