A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 15., szombat

Csokoládé túladagolás piteformába töltve


Régóta szerettem volna pitét sütni. Olyan igazi rácsos tetejű, fodros szélű, gyümölcs töltelékes, ablakpárkányon illatozós fajtát. Ennek idáig csak néhány apró akadálya volt: egyrészt nincs ablakpárkányom… ill. van, de mivel az ötödik emeleten lakom, az nem vicces, ha a tál onnan leborul, másrészt kevés gyümölcsöt szeretek főzött/sütött állapotban elfogyasztani, ezen kívül pedig nem volt piteformám.
 
 

A hangsúly pedig a „volt” szócskán van, mert az én drága unokahúgom meglepett egy gyönyörűséges piros alapon fehér pöttyös, fodros szélű piteformával. Már ránézni is jó, pusztán a látványától is mosolygok.
 
 

Az első bevetésre ma került sor. Családi névnapozást tartottunk, ezért valami igazán finomat kellett készítenem. Végül nem klasszikus pite készült, hanem egy tripla csokis tortácska. Egy nagyon vékony réteg tésztával és rengeteg krémmel.

Mivel egészen jól sikerült, ezért a receptet is leírom, hátha van még egy olyan ember, aki csokoládéba akarja fojtani a rokonságát.
 
 

A tészta kb. 3 perc alatt összeállítható. 2 egész tojást 5-6 dkg vaj társaságában kihabosítottam és belekevertem 12-14 dkg kókuszreszeléket. Az elkészült masszát beletapicskoltam a kivajazott kilisztezett piteformába és 10-15 perc alatt aranybarnára sütöttem.

A „krém”… bár barokkos túlzás ezt krémnek nevezni, inkább tömény csokoládé egy kis hígítással, ezért kizárólag igazi csokibubusoknak merem ajánlani. Fehér-, tej-, és 50%-os csokoládéból használtam fel 3*20dkg-ot. Az olvasztáshoz egyenlő arányban öntöttem rájuk egy doboz (400g-os) felforrósított kókusztejet. A teljes olvadást követően felváltva öntögettem a krémeket a kihűlt tésztára, végül pedig a felszínére húzogattam a mintát.

5°C-os hűtőben 4-5 óra alatt teljesen megkötött és krémesen szeletelhető állagot vett fel. Az eredmény pedig egy brutálisan csokis, selymesen krémes kalória bomba, ami kizárólag vékony szeletekben fogyasztható.
 




 

2014. január 1., szerda

Új év, új lehetőségek...



Megint elszaladt egy év... gyorsan és hangosan. Akarva akaratlanul ilyenkor mindig listát készítek fejben, hogy mi volt betervezve és mi az, ami meg is valósult az év folyamán. Mindenre és mindenkire sikerült-e elég időt és figyelmet fordítani, miért küzdöttem, mit kaptam, mit érdemeltem, kik mentek, kiket küldtem, és kik jöttek.

Nem egészen a számvetés a lényeg, inkább csak az, hogy a mérleg két nyelve egyensúlyban legyen... én akkor már rendben vagyok.

Nem szeretem a fogadalmakat, mert azok csak arra jók, hogy később lelkiismeret furdalást okozzanak, ha nem tartom be őket, mert a kezdeti lelkesedés után úgysem tartom be (tapasztalat).
Bár az utóbbi időben a másoknak tett ígéreteimet is csak részben tudtam betartani, ami már sokkal jobban zavar.
Novemberben ígértem nektek bejegyzéseket, de mint sok minden más, ez sem úgy alakult, ahogyan terveztem. Az is igaz, hogy még februárig biztos, hogy nem lesznek komolyabb bejegyzések, mert reményeim szerint január végén államvizsgázom (kopp, kopp, kopp).
Viszont a mondás szerint, amit az év első napján teszel, azt fogod tenni egész évben (vagy valami hasonló), ezért most mindenképpen megmutatom a szokásos karácsonyra készült csomagokat. Még úgyis van két hónap a télből (remélem a hozzá méltó hőmérséklet is ideér lassan, mert ebből a melegből kezd elegem lenni) egy kis lélekmelegítőként azért lehet meglepetéseket gyártani.

Ahogy már az előző években, ezúttal is Praliné Zsuzsitól merítettem ötleteket. Idén a forrócsoki pálca volt az újdonság, amivel kísérleteztem. E mellett persze a jól megszokott mézeskalács (ezúttal extra díszítés nélkül), fehércsokis kókuszos-, és fahéjas mogyoró került a csomagokba.


A következő variáció készültek:
  • Narancsos fűszeres (itt 80%-os kakaótartalmú csokoládéhoz kevertem mézes fűszert és reszelt narancshéjat)
  • Málnás (fehércsokiba került liofilizált málna)
  • Nutellás (tejcsoki alapba került egy kanálnyi nutella)
  • Kókuszos (fehércsokihoz kevertem egy kis vanília port, meg egy kanálnyi kókuszkrém került a tömbökbe)
  • Karamellás (a tejcsokiba került egy kanál karamellkrém és ropogó karamell darabkák )
  • Tripla csokis (a kötelező maradék csokikból rétegezve)


Végül pedig ezúton szeretném megköszönni, hogy az elmúlt évben is jöttetek, olvastatok írtatok, mert ez továbbra is nagyon sokat jelent!! :)
A sablonszövekeg helyett pedig azt kívánom, hogy a Ti mérlegeteken a pozitív nyelv érjen le a földre és meg se tudja onnan mozdítani semmi! :))


2013. július 18., csütörtök

Kívül-belül csokitorta


Amióta tortákat készítek, félek a csokoládétól, mármint ha díszítésről van szó. Persze, ha transzferfólia is a képbe kerül az egészen könnyű hiszen ott van, ami elfedje a hibákat.
Egy kizárólag csokoládéval bevont torta az egészen más. Nehéz szépen megcsinálni.
Jónak kell lennie a csokoládénak, az arányoknak és persze az alapos aládolgozást sem lehet kihagyni. Ezzel tisztában voltam, vagyok. Leginkább ebből ered a zsigeri félelmem is.

Igyekeztem mindig kitérni az ilyen kérések elől. Ezúttal azonban nem volt kibúvó. Nővéren kérte, hogy készítsek egy "csupacsoki" tortát, ez persze a teljes csokoládé bevonatot is magában foglalta.
Díszítésül fehér rózsa volt a kérés. Ez utóbbinak az előbbiekkel szemben kifejezetten örültem, mert nem is olyan rég sikerült beszereznem cmc port, ami egyben azt is jelenti, hogy végre tökéletes virágmasszát sikeredet gyártanom.

Íme ennek eredménye:


 
 
Ezek után következhetett a fekete leves. Miután a durván csokis piskótába betöltöttem a csokitrüffelt, vékonyan, de ügyelve a sima felületekre, bevontam csokoládés vajkrémmel.
Dermedés után megolvasztottam 40dkg csokoládét és kb. 2 kanálnyi vajat olvasztottam bele. Szép fényes lett, így aztán hagytam egy kicsit hűlni, hogy a tortára öntéskor ne olvassza meg a vajas bevonatot.
Minden adott volt a tökéletes végeredményhez. Valamit mégis elrontottam, mert a csokoládé nem igazán akart szépen elterülni. Pengés rásegítéssel el tudtam ugyan simítani de az oldalával nem tudtam mit kezdeni. Teljes dermedés után aztán szomorúan konstatáltam, nem maradt fényes a felülete, hanem matt és foltos lett. Még egy kis forró pengés egyengetéssel próbálkoztam, de nem sok sikerrel.
 
Még nem jöttem rá a konkrét hibákra, de ha valakinek van ötlete azt szívesen fogadom.
Addig is újfent kerülni fogom a csokoládés tortákat. 
 

 
 
 
 
 

2012. október 27., szombat

Szülinapi trüffel torták


Szeretem az októbert... nem csak azért mert ilyenkor már számomra is elviselhető a hőmérséklet, és már szinte látható távolságban van a TÉL, a HÓ és a farkasordító HIDEG (bár az idei nyár tükrében nem biztos, hogy ez utóbbi létrejön), hanem mert októberben van az unokahúgom születésnapja.

Kevés olyan pozitív és ( a szó minden értelmében) kedves ember van a környezetemben mint Ő, valamint nem utolsó sorban Neki a legegyszerűbb örömet szerezni :) Süteménnyel meg főleg... elég, ha csokoládé van benne. Az utóbbi évek "örömszerző" tortáit már megmutattam. Két évvel ezelőtt minitortákat kapott, tavaly pedig óriás muffint (bár ez utóbbival korántsem vagyok elégedett, azóta sem...)

Idén aztán úgy döntöttem, hogy nem a küllem terén próbálok ki valami újat, hanem csak az ízre koncentrálok. A küldetés: minél csokisabb, annál jobb...

Azt előre tudtam, hogy nagyobb társaság fogja ünnepelni a szülinapost, így aztán nem egy, hanem rögtön két íz és két torta készült.

Szokásommal ellentétben ezúttal még a recepteket is leírom, mert a visszajelzések szerint finomak lettek (mivel én nem vagyok egy nagy csokievő, így az én véleményem nem igazán mérvadó a témában)

Narancsos csokitrüffel torta:

Piskóta:
  • 6 tojás
  • 5 ek. liszt
  • 1 ek. kakaópor (sikerült Bensdorp-ot vennem, így az került bele)
  • 1 csom. csokis puding
  • 5 ek. cukor
  • 1 csom. sütőpor
  • 1 késhegynyi szódabikarbóna
  • 0,5 dl tej
  • 0.5 dl olaj
  • 2 narancs reszelt héja
Igazából szerintem teljesen mindegy, hogy milyen piskótát süt hozzá az ember, nekem ez a recept nagyon bevált. Tipikusan az a piskóta, amit még nem sikerült elrontanom (pedig abban jó vagyok), ez mindig tökéletesen sikerül.

Krém:
  • 1l tejszín
  • 50 dkg csokoládé (csak 50%-os kakaótartalmút használtam, de így is ütős lett)
  • 2 ek porcukor (csak a biztonság kedvéért, szerintem el is hagyható)
Sokféle trüffel krém recept kering a neten, mindegyik különböző arányokat ír, attól függően, hogy mi a végfelhasználás célja.
A felforrósított tejszínbe beleaprítottam a csokoládét meg a cukrot és folyamatos keverés mellett simára kevertem. Amikor már langyosra hűlt, beraktam egy éjszakára a hűtőbe. Ezekkel a  mennyiségekkel a végeredmény egy nagyon krémes állag lett. Fel is merült bennem, hogy nem kezdem el kihabosítani annyira besűrűsödött, de a hűtőből kivéve elég gyorsan elkezdett olvadni így aztán nem maradt más választásom, mint a habosítás. Valamit elronthattam, vagy lehet, hogy csak türelmetlen voltam, de nem igazán akart felverődni, így aztán a kellő támogatást 2 csomag zselatin fix jelentette.

Annak érdekében , hogy még narancsosabb legyen a végeredmény, az összeállításnál a piskótákat meglocsoltam fissem facsart narancslével. Végül a díszítéshez is narancshéjat használam.


Erdei gyümölcsös fehércsoki trüffel torta:

Piskóta:
  • 6 tojás
  • 6 ek. liszt
  • 1 csom. vaníliás puding
  • 4 ek. cukor
  • 1 csom. sütőpor
  • 1 késhegynyi szódabikarbóna
  • 0,5 dl tej
  • 0.5 dl olaj
  • ízlés szerint vanília aroma

Krém:
  • 1l tejszín
  • 50 dkg fehér csokoládé 
  • erdei gyümölcs lekvár
Az elkészítés menete itt is ugyanaz mint a másik verziónál, annyi különbséggel, hogy a piskóta lapokat lekvárral kentem meg.
A krémnek itt is kellett a zselatinos támogatás....
Díszítésképpen reszelt csokoládé szolgált.


És íme a végeredmény, gyertyákkal és tűzijátékokkal megspékelve: