Jegesmedve torta

Nem, bármennyire is oposszumnak néz ki, valójában ez egy jegesmedve :)

 

 

 



 

 



Repülő torta

Kukásautó- torta

Zsiráf torta

Vagy legalábbis valami hasonló.

A történet ott kezdődik, hogy csaknem fél éve készítettem az utolsó tortámat. Nem tagadom hiányzott a sok tanulás mellett egy kis kreatív tevékenység is, amit ugyan a karácsony valamennyire csillapított, de azért az sem volt ugyanaz.
Viszont most, hogy (majdnem) minden teher lehullott a vállamról, végre a torták is visszakúsztak az életembe.
Kicsit megkésett születésnapra, fotó alapján készült ez a zsiráf bébi, akinek útközben kicsit összeolvadtak a lábai :)
Azért erőteljesen vissza kell szokni és újra bele kell rázódni az alkotásba :)

Eccarvú torta

Mert "olyan cuki, hogy belehaloooooook" :)

Persze ez inkább egy jóllakott vízilóhoz hasonlít, de legalább annyira bamba a tekintete mint a rajzfilm figurának.

 

Süni torta

Nem tudom ki, hogy van vele, de időnként elcsodálkozom azon, hogy a mai gyerekek milyen meséken nőnek fel. Tudom, ez most úgy hangzik, mintha 60 éves lennék.... pedig nem.... de konkrétan frászt tudok kapni azoktól a figuráktól, mesehősöktől, akik mostanában a rajzfilmekben és elvben kisgyerekeknek szóló borzalmakban szerepelnek.

Lehetne mondani, hogy az én korosztályomnak is teljesen más az ingerküszöbe mint a szüleinké volt a mi korunkban, de meggyőződésem, hogy némelyik kifejezetten rombolja az agysejteket....

Biztos, hogy mindenkinek van olyan történet a gyermekkorából, amit sokszor meséltek neki a szülei és kedves emlékként őrzi.... Nekem többek között ilyen volt Csukás István: Sün Balázs című verse. Imádtam és imádom még ma is. Bármikor eszembe jut, újra a fülemben cseng édesapám hangja és a látom a grimaszait (persze édesanyám is sokszor mesélte, de az ő hangján inkább az általa kitalált történetek szólalnak meg az emlékeimben).

Kedves Olvasó, joggal merülhet fel benned a kérdés: miért is kezdtem ezt a mai bejegyzést ezzel a kis intermezzóval... a válasz pedig az e heti torta, ami nem más mint egy süni.

A szita agyamnak köszönhetően ezúttal nem készültek fázisfotók, bár nem is ajánlanám, hogy bárki ez alapján készítse el. Sokkal inkább megfelelő erre a célra Kricky és Zsuzsi tündéri süni tortáit :)

Egy csöppet szögletes lett szegénykém, de már csak a fent említett kedves emlékek miatt is szerettem, még annak ellenére is, hogy 1,5 órán keresztül csipkedtem egy kisollóval a tüskéit.

Torták hétvégéje - II. rész

A hosszúra nyúlt előzmények után íme a már említett Shreknek álcázott Yoda (bár nem tudom, ez melyiküknek nagyobb sértés)

Ő lett a kerek szülinapos tortája, elvégre mi mást is kaphat egy 30 éves családapa a születésnapjára, ha nem egy mesefigurát... a kedvencével, málnás túrókrémmel töltve.
Még mielőtt a StarWars rajongók savval öntenék le a monitort és virtuálisan engem is, megjegyezném, hogy nem degradálni akarom a karaktert, csak hozzám kevésbé áll közel a történet és annak szereplői, mint az ünnepelthez.
A legnagyobb problémám szegény Yoda mesterrel, hogy ahány kép létezik róla, annyi féle színe van a bőrének ( a szőreivel már nem is foglalkoztam, elvégre annak ellenére, hogy édesanyám azt javasolta, vatta szálakat azért mégsem tehetek egy tortára). Még a témában készült torta képeket is kerestem, de azok sem vezettek nagyobb eredményre. Mentségemre szóljon azért, hogy élőben nem volt ennyire élénk zöld, bár kétség kívül jóval fakóbbnak kellett volna lennie. Meg a fülei is lehetnének egy csöppet hosszabbak és keskenyebbek... csak hogy a legszembetűnőbb problémáimat soroljam...

 

 

Még fázisfotókat is készítettem, csak hogy látszódjon, a szándékkal nem volt gond csak a kivitelezés nem sikerült úgy, ahogyan kellett volna.

 



 

 

 

Majd talán a 40.-re egy könnyebb karakter keresek... esetleg Darth Vader-t. :)

 

 

Folyt. köv.

 

 

 

Mickey egér és Pluto torta

Ismét nagy lelkesedéssel álltam neki ennek a két tortának, bár Pluto fejétől eléggé tartottam a végeredményt tekintve mégis vele vagyok elégedettebb.

 

 

Mickey egérből egész alakos változatot, Plutoból pedig csak a buksiját kellett megformáznom. Készítettem mind a kettőhöz fázisfotókat, ha másért nem is legalább okulásképpen :)

Nem is részletezem, hogy mi a problémám Mickey-vel, viszont azt mindenképpen leírom, hogy Sacher piskótát készítettem Farkas Vilmos receptje alapján. Kicsit féltem, hogy mennyire lesz faragható az állaga, de egy pár órás hűtős pihentetés után tökéletesen faraghatóvá vált :)

És akkor a fázisfotók Mickey egérről:

Látom a hibáit és ismét tudom, mit kell máshogy csinálni legközelebb.... :(

Pluto képei is jönnek sorban:

Letti első (szülinapi) tortája

Egy évvel ezelőtt mutattam egy kicsit megkésett babaváró tortát, amit az újdonsült apuka kért Letti megérkezése alkalmából. Akkor leginkább csak a rokonok miatt volt érdemes tortát készíteni.
Aztán néhány hónappal később egy hirtelen jött látogatás alkalmával vittem hozzájuk ezt a kis apróságot:

Ismét csak a szülőknek lehetett vele kedveskedni, hiszen egy 6 hónapos babának nem éppen a torta a legmegfelelőbb táplálékforrás....

Na de most... most eljött az én időm.... most, hogy Letti végre 1 éves lett, készíthettem neki igazi szülinapos tortát. Aki szokott tortákat keresgélni a neten (gondolom mindenki ezzel tölti a szabadidejét... persze..miért is ne?!... :) ) nem egy olyan darabot lehet találni, ahol 1-2-3 éves (rosszabb esetben hónapos) csöppségeket pózoltatnak a tortájukkal, ami tökéletesen illik a pici ruhájához és/vagy a díszítéshez. Totális giccs az egész... DE! mindig is szerettem volna egy ilyen típusú tortát készíteni, mert lássuk be, bármennyire is erőltetett és öncélú, nem utolsó sorban cuki is... Mert mint tudjuk a babáktól és a kölyökkutyáktól az ember szíve azért ellágyul. Belerakhatjuk őket egy vödörbe, vagy éppen virágszirmokkal lephetjük el őket, azok attól még, vagy éppen ezzel együtt tündériek lesznek :)

Szóval visszakanyarodva Lettihez és a Ő tortájához: a szülőknek már jó előre küldtem néhány (a fenti témához kapcsolódó) képet, csak úgy rávezetésképpen, hátha egy kis ihletet kapnak Ők is... Ihletet kaptak is, csak éppen teljesen másra... (na mindegy majd a másodikra...) de nem is baj, mert azonnal beleszerettem az ötletbe.

Ezt a mintát küldték, ami alapján el kellett készítenem a "Letti" feliratot tortából... Annyi könnyítést kaptam, hogy nem kellett mereven ragaszkodnom az eredetihez, szabadon variálhattam (volna) csak annyi volt a konkrét kérés, hogy ne lila legyen a fő irány, hanem rózsaszín... Már csak azért is mert Letti anyukája később a torta mintájára fogja elkészíteni a feliratot a kislánynak..

5 betűről lévén szó, 5 tortácska született, 4 ízben. Ugyanis Letti szüleit elég nehéz kirángatni a vanília-csoki, csoki-vanília összeállításból, így aztán kisebb-nagyobb ráhatással sikerült rábeszélni őket 2 új ízre.
[ Viccet félretéve nagyon imádom őket, de bármikor tortát készítek nekik, az íz kiválasztásánál minden alkalommal a következő párbeszéd zajlik le:
én: és milyen ízű legyen
Ők: hát az mindegy, nem is tudom....szeretünk mindent
én: de mégis....
Ők: milyet ajánlanál
én: amit szeretnél, azt megcsinálom
Ők: jó akkor legyen csokikrémes, meg vaníliás...
Na és itt szoktam a hajamat tépni...]

Így aztán a következő ízek születtek:
L: barackos vaníliakrém
E: csokis kókuszos
TT: mascarpone-s vaníliakrém (csak, ha netán nem jönne be a többi íz, azért tudjanak mit enni)
I: csupacsoki

Igen tudom ezek nem olyan különleges krémek, de nem lehet azonnal a levendulakrémmel kezdeni... csak szépen lassan lépésről lépésre....


Azt már nem részletezem, hogy mennyi időt töltöttem az elkészítéssel, mert eléggé hátráltatott a péntek-szombati egész napos suli, meg az utána következő fejfájás, de ez a kép mindenért kárpótolt:

Komolyan, gyerekeknek a legjobb tortát készíteni :))) A hírek szerint kézzel-lábbal ette :)))

Shaker torta

Igen, bármilyen meglepő és mulatságos ez nem, nem egy urna.... hanem egy mixer shaker.

Nem tudom ki, hogy van vele, de szerintem a kettő kinézetre nem sokban különbözik.... Ha csak nem átlátszó űrtartalom jelzésekkel ellátott shakerről van szó akkor, nincs sok különös ismertetőjegye ezeknek az eszközöknek. Az átlátszó tortát meg még nem találták fel, meg egyébként is fura lett volna, így az ezüst színű verziót választottam.

Azt hiszem a felirat azért egy kicsit segít a felismerésben....

Ponty torta

Valószínűleg az, aki rendszeresen horgászik és mélyrehatóbban ismeri a halakat, mint én (kb. a világon mindenki), az most valószínűleg a fejét fogja attól, hogy ez egy ponty torta lenne.
Mentségemre szóljon, hogy csak egy alkalommal voltam éjszakai horgászaton, ezen kívül pedig kizárólag rántott szeletben találkoztam hallal. Ezen kívül nem tartozik éppen a kedvenc állataim közé sem.
Viszont ezt kellett csinálnom, tehát azt csináltam....

Még a komáromi Cukor Show-n hallgattam meg Kricky bemutatóját az air brush technika helyes alkalmazásáról. Idáig még nem próbáltam (ill. nem sok sikerrel) egy az egyben befesteni így egy tortát. Mindig anyagában festettem a bevonót és utólag csak rásegítettem egy kicsit az árnyalással. Ennél a tortánál viszont ez eleve kizárt volt hiszen annyi színátmenet és árnyalat van benne, hogy úgy döntöttem itt az ideje alkotni.

Így hát formára vágtam és betöltöttem a tortát, majd vajkrémeztem.
A bevonás után pedig elkezdtem külön árnyalatonként festeni, a világos sárgától a zöld különböző árnyalatain keresztül egészen a barnáig, majd a feketéig. Befejezésként egy kis lüszterrel adtam a pikkelyeknek egy kis fényes-fémes csillogást.
Korántsem lett tökéletes, főleg a szeme :/ de azt hiszem elsőnek megteszi.

Celestia hercegnő torta (sok fotóval)

Gyerekként nagyon szerettem az „Én kicsi pónim” rajzfilmeket. Bájos és kedves rajzok voltak, igazi kislányos mesék. Aztán néhány évvel ezelőtt megjelentek a modern, szinte 3d-s látványvilágú animációs verziók, amik már távolról sem hasonlítottak az eredeti figurákra. Ez utóbbiakból nagyon sokféle született, és bár lehet, hogy én öregedtem meg túlságosan és a mai gyerekek ugyanúgy szeretik ezeket, mint én szerettem az eredetit, valahogy mégsem tölt el nosztalgiával, amikor meglátom a karaktereket.

Na de félretéve a nosztalgikus hangvételt, ezen a héten egy Celestia hercegnő tortát kellett elkészítenem egy 4 éves kis hölgynek.

A legnagyobb problémát szegény póni (akarom mondani egy pegazus és egy unikornis keresztezése) alkata okozta. Elég vékonyka figuráról van szó, ezért valószínűleg gyakorlatiasabb megoldás lett volna, ha figurát gyártok belőle és egy normál tortára rápakolom. Viszont a figura nagy valószínűséggel jobban hasonlított volna egy szarvas verébre, mint egy lóra, ezért maradtam a formatorta verziónál.  

Az eredményt azt hiszem, hogy a képek kellőképpen illusztrálják, nem lett belőle szarvas veréb, csak egy kicsit gnóm póni. Na jó, a szeme meg a „sörénye” tetszik…..

A fej és a lábak a megmaradt piskóta és krém masszájából lettek megformázva. A csillogást pedig ezüst lüszter por adja.