Egy évvel ezelőtt mutattam egy kicsit megkésett babaváró tortát, amit az újdonsült apuka kért Letti megérkezése alkalmából. Akkor leginkább csak a rokonok miatt volt érdemes tortát készíteni.
Aztán néhány hónappal később egy hirtelen jött látogatás alkalmával vittem hozzájuk ezt a kis apróságot:
Ismét csak a szülőknek lehetett vele kedveskedni, hiszen egy 6 hónapos babának nem éppen a torta a legmegfelelőbb táplálékforrás....
Na de most... most eljött az én időm.... most, hogy Letti végre 1 éves lett, készíthettem neki igazi szülinapos tortát. Aki szokott tortákat keresgélni a neten (gondolom mindenki ezzel tölti a szabadidejét... persze..miért is ne?!... :) ) nem egy olyan darabot lehet találni, ahol 1-2-3 éves (rosszabb esetben hónapos) csöppségeket pózoltatnak a tortájukkal, ami tökéletesen illik a pici ruhájához és/vagy a díszítéshez. Totális giccs az egész... DE! mindig is szerettem volna egy ilyen típusú tortát készíteni, mert lássuk be, bármennyire is erőltetett és öncélú, nem utolsó sorban cuki is... Mert mint tudjuk a babáktól és a kölyökkutyáktól az ember szíve azért ellágyul. Belerakhatjuk őket egy vödörbe, vagy éppen virágszirmokkal lephetjük el őket, azok attól még, vagy éppen ezzel együtt tündériek lesznek :)
Szóval visszakanyarodva Lettihez és a Ő tortájához: a szülőknek már jó előre küldtem néhány (a fenti témához kapcsolódó) képet, csak úgy rávezetésképpen, hátha egy kis ihletet kapnak Ők is... Ihletet kaptak is, csak éppen teljesen másra... (na mindegy majd a másodikra...) de nem is baj, mert azonnal beleszerettem az ötletbe.
Ezt a mintát küldték, ami alapján el kellett készítenem a "Letti" feliratot tortából... Annyi könnyítést kaptam, hogy nem kellett mereven ragaszkodnom az eredetihez, szabadon variálhattam (volna) csak annyi volt a konkrét kérés, hogy ne lila legyen a fő irány, hanem rózsaszín... Már csak azért is mert Letti anyukája később a torta mintájára fogja elkészíteni a feliratot a kislánynak..
5 betűről lévén szó, 5 tortácska született, 4 ízben. Ugyanis Letti szüleit elég nehéz kirángatni a vanília-csoki, csoki-vanília összeállításból, így aztán kisebb-nagyobb ráhatással sikerült rábeszélni őket 2 új ízre.
[ Viccet félretéve nagyon imádom őket, de bármikor tortát készítek nekik, az íz kiválasztásánál minden alkalommal a következő párbeszéd zajlik le:
én: és milyen ízű legyen
Ők: hát az mindegy, nem is tudom....szeretünk mindent
én: de mégis....
Ők: milyet ajánlanál
én: amit szeretnél, azt megcsinálom
Ők: jó akkor legyen csokikrémes, meg vaníliás...
Na és itt szoktam a hajamat tépni...]
Így aztán a következő ízek születtek:
L: barackos vaníliakrém
E: csokis kókuszos
TT: mascarpone-s vaníliakrém (csak, ha netán nem jönne be a többi íz, azért tudjanak mit enni)
I: csupacsoki
Igen tudom ezek nem olyan különleges krémek, de nem lehet azonnal a levendulakrémmel kezdeni... csak szépen lassan lépésről lépésre....
Azt már nem részletezem, hogy mennyi időt töltöttem az elkészítéssel, mert eléggé hátráltatott a péntek-szombati egész napos suli, meg az utána következő fejfájás, de ez a kép mindenért kárpótolt:
Komolyan, gyerekeknek a legjobb tortát készíteni :))) A hírek szerint kézzel-lábbal ette :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése