2011. július 4., hétfő

Szülinapos versenytorta

Nővérem születésnapjára meglepetés bulit szerveztünk, család és a barátok együtt ünnepelték. Tudtam, hogy az eredeti tervemet, miszerint a kedvenc sorozatának témájában készítem a tortáját, értelmetlen lett volna megvalósítani, hiszen a vendégek nagy része úgysem értette volna. De, ami késik, nem múlik, mint szokták mondani, mert a tervek már ahhoz is megvannak.
Ezért maradt a virágos-pillangós téma. Mindkettőt imádja.

Nem akartam csicsás, színektől hemzsegő tortát készíteni, ezért döntöttem az egyszerű fehér- ezüst kombinációnál.



Az alsó szint (vaníliás piskótában kókuszos krém) nyomott mintával lett díszítve. Szilikon nyomdát vettem hobbiboltban, ezt nyomkodtam bele a már bevont torta oldalába. Sajnos a fotón ebből szinte semmi sem látszódik, de élőben nagyon szépen kijött a minta.
A középső szint 3 különálló, kicsi tortából állt össze (mind csokis kekszes ízesítésű).
Az érintkezésekbe raktam az ezüst gyöngyporral lekent virágokat, a külső ívekre pedig átlóban a sok-sok pillangót (ezek is csillogtak)
A felső szintre (vörös bársony kávéval) steppelt minta került, a tetejére pedig még egy halom virág.




Erre a tortára különösen büszke vagyok,mert ezzel neveztem a Lenke és Némó által szervezett Online Cukrász versenyen, amelyen aranyéremmel jutalmaztak és 4kg Formixel.

Ezúton is nagyon köszönöm :-)

Az első esküvői tortám



A leánybúcsú után az esküvői tortát is én készíthettem el. Gondolom mondanom / írnom sem kell, mekkora megtiszteltetés volt számomra, hogy az ifjú pár ekkora bizalmat szavazott nekem.
Hosszas egyeztetés után a kérések a következők voltak: 3 szint, a szintek alján bordó szatén szalag, cukorvirágok és marcipán (azt szeretik igazán) bevonat. Minden mást rám bíztak, de persze a végleges terveket jóváhagyattam a párral.

A saját elképzelésem szerint a torta egy rózsa ágyon csücsült volna, a tetején szintén rózsákkal, az alsó és felső szinten steppelt minta gyöngyökkel, a középsőn pedig RI díszítés a meghívóról vett motívummal. Az ízeket is megbeszéltük előre: málnás túrókrém (felső szint), gesztenyés (középső szint), és vaníliás piskótában csokis-kekszes krém (alsó szint) volt a kérés, az elrendezés az én döntésem volt, mert az állaguk miatt nem volt mindegy melyik hova kerül.

A kivitelezés…

Először 2 féle szélességben vásároltam bordó szatén szalagot (jó sokat), hiszen ehhez igazítottam a virágok színét. Édesapámmal jó előre vágattam rétegelt lemezből egy kb. 40cm átmérőjű kör alakú „tortatálat”, amelyet először bevontam vastag alumínium fóliával (hobbiboltban kapható), majd az élére kétoldalas ragasztóval felraktam a keskenyebbik szalagot.



A rózsaágy illúziójának megvalósításához meg kellett emelnem valahogy a tortát. Ehhez a legegyszerűbb megoldást választottam. Ugyancsak hobbiboltban vettem hungarocell lapokat, ezekből megformáztam az emelvényt, bevontam alufóliával és szintén kétoldalas ragasztóval rögzítettem a tál közepére.

Rózsaágy

És akkor a virágokról…
Kb. két héten át készült 120 db rózsafej színezett pillecukros fondantból. Teljes száradás után kaptak 2 réteg szintén színezett, vodkában oldott gyöngyporos réteget, a szép csillogásért. Ebből a mennyiségből 20 db került a torta tetejére, a maradék 100 db alkotta az „ágyat”.
Az egész torta dupla burkolatot kapott. Ez egy kompromisszumos megoldás volt, a pár marcipánt kért, de mivel az nem fehér, egy nagyon vékony réteg fondant réteget is tettem rá (igen, ez az én kérésem volt).
Ezután jöhetett a díszítés:
Az alsó és a felső réteget marcipánmintázóval barázdáltam, majd a gyöngyök is a helyükre kerültek, a középső rétegre pedig RI-vel rajzoltam a meghívóról vett virágminta egy töredékét.
Mivel nem akartam a vastag szalagból (ez került minden szint tövébe) masnit kötni, ezért a két végét visszahajtottam, hogy a rojtok még véletlenül se kandikáljanak ki, és sűrű RI-vel ráillesztettem a tortára.



Általában minden emeletes tortába rakok szintenként tartó rudakat, nehogy összenyomják egymást és van egy, ami átmegy az egészen, hogy ne tudjanak elcsúszni egymáson a szintek. Ez utóbbi itt kimaradt, mert túl vastag tortakartont tettem a szintek közé és nem tudtam átszúrni, de összességében annyira nehéz volt a torta, hogy nem aggódtam, hogy elmozdulnak.
A helyszínre is két darabban vittük, külön a tortát és külön a tálat, majd a helyszínen raktam össze.

A végeredmény:





Betty Boop leánybúcsúra

Az idei év második tortája volt, amelyet egy barátnőmnek készítettem a leánybúcsújára. Mivel imádja a brownie-t, a tészta adott volt, ebbe került egy kókuszos pudingos krém.




Kívülről marcipánnal lett bevonva, Betty Boop pedig egy ostyakép. Mivel egy hirtelen összedobott ajándékról volt szó, a zselé és ezzel együtt az ostya szakszerű felhelyezése elmaradt, de így is jól mutatott és a szélei sem pöndörödtek fel.


Fekete-fehér szülinapos

Fehér alapra fekete minta?! Legközelebb kétszer is meggondolom…
Mivel nem sikerült egészen fekete színt kikeverni, így maradt az utólagos ecsettel való átfestés. Kifejezett kérés volt (persze a színen kívül), hogy jelenjen meg az ünnepelt életkora. Január 1-re kérték, ami azt jelenti, sehol egy nyitva tartó üzlet, ezért, ha a gyertyát nem is, de a számot elkészítettem én.



Először kartonból kivágtam a számokat (duplán) és a két oldalt hurkapálcával együtt ragasztottam össze. Ezután került rá a pillecukros fondant bevonat, ami 1-2 nap száradás után kapott egy kis fényt meg a pöttyöket.



Utólag a fényképek nézegetésekor jöttem rá, nem volt éppen szerencsés a számokat is pöttyösre díszíteni, ahogyan a felső szintet, mert túlzottan egybeolvadtak. Élőben nekem nem volt zavaró, de így…
Az íze egyébként egyszerű csoki és vanília volt.

Karácsony 2.0

Az egyik kedvenc tortámat a nagy családi karácsonyra készítettem, komolyan mondom, imádtam.
Vaníliás piskóta volt megkenve tejszínhabbal, és erre volt rászórva a reszelt gesztenye. Kívülről egyszerű vajkrémmel volt bevonva (végre az élekkel is meg voltam elégedve), az aljára pedig díszítőcsővel készültek a minták.



A figurákat marcipánból formáztam. A fenyőfákat egy kúp alakú marcipán (vagy persze bármi másból) darabból lehet elkészíteni. Érdemes alulról beleszúrni egy fogpiszkálót (könnyebb megfogni) és a csúcsától haladva lefelé, folyamatosan forgatva, egy hajlított hegyű ollóval be kell vagdosni. Ha elkészült jöhetnek a „díszek”.


A hóember a biztonság kedvéért meg volt támogatva egy fogpiszkálóval, a kalapját és a sálját pedig lekentem vodkában oldott gyöngyporral. Ennek eredményeképpen gyönyörűen csillogott mind a két „ruhadarabja” (nem kis alapot adva ezzel az unokatesók viccelődésének… szegény hóemberem….)



Végül hó gyanánt egy kis kókuszreszelékkel szórtam meg a tetejét.

Karácsony 1.0

Nővérem munkahelyén mindig örülnek a finomságoknak, így a karácsonyi ünnepségre küldtem nekik ezt a két szintes tortát, amin megint csak látszik mennyire nem megy nekem ez a szögletes bevonás dolog…
Az ízét tekintve a felső csokis-kekszes, az alsó pedig zserbó (vagy legalább is próbált arra hasonlítani). A csokis piskótalapokat megkentem barack lekvárral és arra ment a diós krém. A visszajelzések szerint finom volt.



Pont akkoriban sikerült találnom egy karácsonyi témájú görgős nyomdát, ezzel készült a szintek alján végigfutó szalag, valamint a masni is (a gyakorlásról jut eszembe…)
A hópihék pedig a Desszert Mesternél vásárolt rugós kiszúróval készültek.
A fotókat, csak futtában telefonnal sikerült elkészíteni, de azt hiszem ezért nem is olyan kár.


Puzzle torta

Ez egy céges csapatépítő hétvégére készült, a kérés csak annyi volt, hogy valamilyen módon kapcsolódjon ehhez a díszítés.
A logó ihlette a puzzle darabokat is a torta oldalára, amivel eléggé meggyűlt a bajom, csak második nekifutásra sikerült összehozni. Az első kihívást a kiszúró forma hiánya okozta, mivel sehol sem találtam megfelelőt. Így a netről kinyomtattam néhány darabot, azokat átmásoltam erős kartonpapírra, majd ezek segítségével vágtam ki egyenként az elemeket. Ezek után hagytam őket száradni… na ezt nem kellett volna, mert a száradás utáni összeállításnál ripityomra tört az összes- még jó, hogy egy héttel korábban álltam neki a munkának.
Másodszorra már okosabb voltam, rögtön a kivágás után összeillesztettem a darabokat, így az oldalak egyben tudtak megszáradni. Ilyen formán a logót is előre készítettem el.


4 oldal

A torta a már jól bejáratott csokis-kekszes ízesítést kapta (valamiért mindenkinek ez ízlik a legjobban), a mérete kb. 20x30-as lehetett. Téglalap alakja révén szenvedtem rendesen a burkolással, mire általam is vállalhatóan nézett ki (de komolyan, a hajam égnek áll a szögletes tortáktól), még szerencse, hogy a panelek eltakarták. Tudom, ami nem megy, azt gyakorolni kell és amíg nem megy tökéletesen, addig nem is fogom szeretni a szögletes formákat, de azért igyekszem.
Az összerakás már egyszerűen ment, csak a panelek szélein kellett egy kicsit igazítani…
Íme a végeredmény: