A
leánybúcsú után az esküvői tortát is én készíthettem el. Gondolom mondanom / írnom sem kell, mekkora megtiszteltetés volt számomra, hogy az ifjú pár ekkora bizalmat szavazott nekem.
Hosszas egyeztetés után a kérések a következők voltak: 3 szint, a szintek alján bordó szatén szalag, cukorvirágok és marcipán (azt szeretik igazán) bevonat. Minden mást rám bíztak, de persze a végleges terveket jóváhagyattam a párral.
A saját elképzelésem szerint a torta egy rózsa ágyon csücsült volna, a tetején szintén rózsákkal, az alsó és felső szinten steppelt minta gyöngyökkel, a középsőn pedig RI díszítés a meghívóról vett motívummal. Az ízeket is megbeszéltük előre: málnás túrókrém (felső szint), gesztenyés (középső szint), és vaníliás piskótában csokis-kekszes krém (alsó szint) volt a kérés, az elrendezés az én döntésem volt, mert az állaguk miatt nem volt mindegy melyik hova kerül.
A kivitelezés…
Először 2 féle szélességben vásároltam bordó szatén szalagot (jó sokat), hiszen ehhez igazítottam a virágok színét. Édesapámmal jó előre vágattam rétegelt lemezből egy kb. 40cm átmérőjű kör alakú „tortatálat”, amelyet először bevontam vastag alumínium fóliával (hobbiboltban kapható), majd az élére kétoldalas ragasztóval felraktam a keskenyebbik szalagot.
A rózsaágy illúziójának megvalósításához meg kellett emelnem valahogy a tortát. Ehhez a legegyszerűbb megoldást választottam. Ugyancsak hobbiboltban vettem hungarocell lapokat, ezekből megformáztam az emelvényt, bevontam alufóliával és szintén kétoldalas ragasztóval rögzítettem a tál közepére.
 |
| Rózsaágy |
És akkor a virágokról…
Kb. két héten át készült 120 db rózsafej színezett pillecukros fondantból. Teljes száradás után kaptak 2 réteg szintén színezett, vodkában oldott gyöngyporos réteget, a szép csillogásért. Ebből a mennyiségből 20 db került a torta tetejére, a maradék 100 db alkotta az „ágyat”.
Az egész torta dupla burkolatot kapott. Ez egy kompromisszumos megoldás volt, a pár marcipánt kért, de mivel az nem fehér, egy nagyon vékony réteg fondant réteget is tettem rá (igen, ez az én kérésem volt).
Ezután jöhetett a díszítés:
Az alsó és a felső réteget marcipánmintázóval barázdáltam, majd a gyöngyök is a helyükre kerültek, a középső rétegre pedig RI-vel rajzoltam a meghívóról vett virágminta egy töredékét.
Mivel nem akartam a vastag szalagból (ez került minden szint tövébe) masnit kötni, ezért a két végét visszahajtottam, hogy a rojtok még véletlenül se kandikáljanak ki, és sűrű RI-vel ráillesztettem a tortára.
Általában minden emeletes tortába rakok szintenként tartó rudakat, nehogy összenyomják egymást és van egy, ami átmegy az egészen, hogy ne tudjanak elcsúszni egymáson a szintek. Ez utóbbi itt kimaradt, mert túl vastag tortakartont tettem a szintek közé és nem tudtam átszúrni, de összességében annyira nehéz volt a torta, hogy nem aggódtam, hogy elmozdulnak.
A helyszínre is két darabban vittük, külön a tortát és külön a tálat, majd a helyszínen raktam össze.
A végeredmény: