Nehéz dolog ez.....
A tervezési folyamat összességében elég sokáig tartott (melynek során ezúttal édesanyámmal közösen ötleteltünk), de csak mert mire megegyeztünk egy koncepcióban máris felmerültek újabb lehetőségek, amelyek alapjaiban változtatták meg a korábbi elképzeléseket.
A végső elhatározás szerint a két szintes tortán egy út vezet körben felfelé, a torta oldalán pedig egy-egy emlékezetes pillanat jelenik meg képek formájában.
Mindig is ódzkodtam a fényképes tortáktól... van abban valami beteg dolog, hogy az ünnepelt esetlegesen a saját arcába vágja bele a kést....
Ennek ellenére azonban ezt az időt valamilyen módon dokumentálni kellett a tortán is, és mivel a korábbi példákból adódóan nem voltam hajlandó figurákat gyártani és azokkal bábozni, így végül az ostyaképek mellett döntöttünk (ezúton is nagy nagy köszönet Bartus Dórinak a segítségért!!!!) Mégis valami újat akartam kihozni a dologból....
Az évek során felgyülemlett megannyi fotóból végül csak 19 akadt fenn a rostán és került "bekeretezésre".
A tortának eredetileg egy halvány zöld alapszínt képzeltünk el, ami egészen a festésig jó ötletnek tűnt, de utána már nem tetszett.... Nem is értem, hogyan de ezúttal elég gyorsan gyulladt fel a fejem felett a villanykörte, így elővettem egy szivacsot és bősz antikolásba kezdtem..... Így már sokkal jobban meg voltam elégedve a dologgal... kapott egy kis lendületet az egész (legalább is szerintem)
És akkor még pár szó a képekről:
Cukormasszából készült alapra kerültek az ostyaképek, amelyek így már keretezhetővé váltak.
Igyekeztem mindegyiket különbözőre készíteni...
Összességében csak egyetlen problémám volt vele és ezért is csak magamat hibáztathatom....
Kicsit elszámoltam magam és nem vágtam le eleget a felső szintből ezért olyan keskenyek az utak :/
1 megjegyzés:
Nagyon szép megoldás, ügyi vagy :)
Megjegyzés küldése