Eccarvú torta

Mert "olyan cuki, hogy belehaloooooook" :)

Persze ez inkább egy jóllakott vízilóhoz hasonlít, de legalább annyira bamba a tekintete mint a rajzfilm figurának.

 

Kívül-belül csokitorta

Amióta tortákat készítek, félek a csokoládétól, mármint ha díszítésről van szó. Persze, ha transzferfólia is a képbe kerül az egészen könnyű hiszen ott van, ami elfedje a hibákat.
Egy kizárólag csokoládéval bevont torta az egészen más. Nehéz szépen megcsinálni.
Jónak kell lennie a csokoládénak, az arányoknak és persze az alapos aládolgozást sem lehet kihagyni. Ezzel tisztában voltam, vagyok. Leginkább ebből ered a zsigeri félelmem is.

Igyekeztem mindig kitérni az ilyen kérések elől. Ezúttal azonban nem volt kibúvó. Nővéren kérte, hogy készítsek egy "csupacsoki" tortát, ez persze a teljes csokoládé bevonatot is magában foglalta.
Díszítésül fehér rózsa volt a kérés. Ez utóbbinak az előbbiekkel szemben kifejezetten örültem, mert nem is olyan rég sikerült beszereznem cmc port, ami egyben azt is jelenti, hogy végre tökéletes virágmasszát sikeredet gyártanom.

Íme ennek eredménye:

 

 

Ezek után következhetett a fekete leves. Miután a durván csokis piskótába betöltöttem a csokitrüffelt, vékonyan, de ügyelve a sima felületekre, bevontam csokoládés vajkrémmel.

Dermedés után megolvasztottam 40dkg csokoládét és kb. 2 kanálnyi vajat olvasztottam bele. Szép fényes lett, így aztán hagytam egy kicsit hűlni, hogy a tortára öntéskor ne olvassza meg a vajas bevonatot.

Minden adott volt a tökéletes végeredményhez. Valamit mégis elrontottam, mert a csokoládé nem igazán akart szépen elterülni. Pengés rásegítéssel el tudtam ugyan simítani de az oldalával nem tudtam mit kezdeni. Teljes dermedés után aztán szomorúan konstatáltam, nem maradt fényes a felülete, hanem matt és foltos lett. Még egy kis forró pengés egyengetéssel próbálkoztam, de nem sok sikerrel.

 

Még nem jöttem rá a konkrét hibákra, de ha valakinek van ötlete azt szívesen fogadom.

Addig is újfent kerülni fogom a csokoládés tortákat. 

 



 

 

 

 

 

Pingpongasztal - torta

Ajándékdoboz - torta

Game Over 2.0

Ezúttal rózsaszínben.

Születésnapok és házassági évforduló egy napon

 

Hogy mi történik, amikor két 60. születésnapot és egy 37. házassági évfordulót egy napon ünnepelnek meg?

Az, hogy bevethetem magam és szabadjára engedhetem a fantáziámat.

Mivel ajándékba vittük, nem volt semmi megkötés... csak édesapám kérte, hogy csak egy kicsi tortát készítsek... persze, arról vagyok 'híres' hogy kicsi tortákat készítek... Nem is értem, hogy gondolta....

Viszont ezúttal igyekeztem egy visszafogottabb virágkompozíciót összerakni (nem lehet mindig bordó meg fekete virágokat csinálni), amit annak rendje és módja szerint 3 nap alatt beton keményre szárítgattam. Majd ezután szombat hajnalban leszakadt az ég, utána pedig kisütött a Nap.... Azt hiszem ezt a kombinációt nem nagyon kell részletezni.

 

A dolog pikantériáját az adja, hogy vidékre kellett volna elszállítani ezt a kis csöppséget. A jogosan felmerülő veszélyeket nem megkockáztatva úgy döntöttem, hogy ismét külön szállítom a torta elemeit... külön dobozban a burkolt szintek, a virágok és egyéb eszközök amire még szükségem lehet.

Így legalább nem kellett aggódnom az egy órás autóút alatt.

 

 

Ezúttal unidec-et használtam bevonásra, ami utólag nagyon jó döntésnek bizonyult, nagyon jól viselte az eső utáni párás időt (nem úgy mint a virágok) és persze a csipke minta is szebben mutatott ezzel, mint a szokásos bevonóval.

 

 

 

 

 

A csipkemintát a szokásos módon készítettem: egy darab csipkét nyújtófával nyomtam a bevonóba, majd szikével vágtam formára. végül kapott egy kis gyöngyházas csillogást, ami persze a fotókon nem látszik...

És még mielőtt bárkiben felmerülne, nem, nem volt normális háttér ami előtt lefotózhattam volna :)

 

 

 

 

Szerencsére sikere volt, nagyon örültek neki, így aztán az este folyamán az én fejemen is körbeért a vigyor.

Szülinapos csajos

 

 

 

 

Minden évben eljön az az időpont amikor úgy döntök egy jó ideig nem vetem be a karamellt....

Ez idén egy kicsit hamarabb jött el. Azt hiszem amíg nem normalizálódik az időjárás

(értsd: a napi áltaghőmérséklet nem csökken 16 fok alá)

nem készítek karamelles tortákat.

 

Mindezt pedig azért, mert eléggé megszenvedtem vele, hogy egyben maradjanak ezek a kis apróságok.

 

A tortáról csak annyit, hogy egy csoporttársból lett barátnőmnek készítettem a születésnapjára.

A burkolat egy kávékrémes "rózsaszín bársonyt" rejtett.