Óriás muffin torta

Ha a végeredménnyel nem is vagyok kibékülve, legalább a fázisokat nem felejtettem el megörökíteni.

Nem kezdem el részletezni, hogy most éppen mi nem tetszik, aki megnézi az utolsó képeket az úgyis látni fogja... Írok inkább a munkamenetről, mert ez talán segítségére lehet másoknak is.

Kezdem a sütéssel, ami spéci sütőforma hiányában 2db 20cm-es karikában sült faragható piskóta elkészítését jelentette.

Igen, tudom kicsit megsült, de a faragás miatt az úgyis a "fölösleg" részét képezte, tehát kicsit méretre igazítottam és betöltöttem az alsó részt.

Ezután pedig a fölöslegből (volt bőven) egy edénybe rétegeket nyomkodtam, majd ráborítottam a torta tetejére.

Na és innentől kezdődött a gyurmázás... a maradék krémből és piskótából kevert masszát tapasztottam spirál alakban a torta tetejére, majd bevontam az egészet vajkrémmel.

Végül pedig következhetett a bevonás, és innentől kezdve már nem is szaporítom a karakterek számát...

Ismét egy új és jó tapasztalat, arra vonatkozóan, hogy legközelebb mit, hogyan NE csináljak....

Squash-torta

Na, kinek mi jut eszébe a squash-ról???
Nekem a fekete labda (ami nagyon nagy fájdalmakat tud okozni, ha eltalál), a nyújtott alakú ütő, és a pálya, amin játsszák (jó esetben egy "üvegkalitka", a rossz esetről most nem is beszélek).... és ebből kellett (volna) összehoznom egy tortát, úgy hogy még az ünnepelt éveinek száma is szerepeljen rajta.

Az előzetes egyeztetések vége egy serleg/kupa, egy meccs eredmény(?!), valamint sok labda és ütő elkészítésének feladata lett.
Nagy lelkesedéssel kezdtem el fotót keresni egy normális serlegről, amit megformázhatok, persze cukorból, és a szükséges védelmi előkészületek után hozzá is fogtam... természetesen a végeredménynek köze nem lett a képen láthatóhoz..

Lelki szemeim előtt látom, ahogy édesanyám a szívéhez kap, amikor ezeket a képeket meglátja, de hát Ő macerál folyamatosan, hogy miért nem használom a kristálypoharakat... félek nem egészen erre gondolt, de legalább feltaláltam magam :)) bocs mami....

Maga a serleg egész egyszerűen elkészült, viszont a festés után minden ránc meglátszódott a felületén, ezért egy kicsit átalakítottam (igen, ez az amiről elmaradtak a fázisfotók, de a lényeg a végeredményen látszódik)

Az ütők és a labdák szintén A.D. masszából készültek, de erről is elmaradtak a fotók.

Villám Mcqueen torta - rengeteg fotóval

Hol is kezdjem… az első, a második, vagy a harmadik rám törő pániknál…?

Na jó, kezdem az elején…. kb. egy éve került először  szóba ennek a tortának az elkészítése, és majdnem egy hónapja konkretizálódott a dolog. Mivel idáig még nem volt alkalmam formatortát készíteni (feltéve, ha a topsy turvy jellegűeket, nem számítjuk, mert lássuk be, a döntött szintekhez nem kell valami nagy faragó-tudás), így az első roham ekkor tört rám.

Az előkészületeket egy kisautó beszerzésével , ill. kölcsönkérésével kezdtem, amit aztán minden szögből lefényképeztem. A tervek elkészítése azért okozott gondot, mert sehol sem találtam méretarányos rajzot, tehát ezt én rajzoltam meg.  Ezek a kisautóról készült fotók, amiken az elkészült tortának a méretei vannak leírva. Remélem másnak ez nyújt egy kis segítséget.

És a hosszas tervezés után jöhetett a „móka”…

Nem bíztam a véletlenre a dolgot…

Faragható tésztát sütöttem, ami egy éjszakát pihent a hűtőben, ezután pedig elkezdtem építkezni, faragni. És ezzel el is érkeztünk a második rohamig.

Most komolyan, ekkor még mindent gondoltam, csak azt nem, hogy ebből a tésztakupacból  normális autó lesz és még ha ez sikerül is, nem fog a legváratlanabb pillanatban szétesni, pusztán azért, hogy velem kiszúrjon. Röpke 5 órányi farigcsálás után, kezdett lassulni a pulzusom és a légzésszámom is.  Kezdte felvenni a végleges formáját, amit a vajkrémezés meg is adott neki. Azért az estleges szétesést elkerülendő, két hurkapálcával megtámogattam a hátulját, biztos ami biztos.

Ennél a pontnál már vigyorogtam, mint a vadalma és körbetelefonáltam a családot, hogy nagyon már nem tudom elszúrni a dolgot (persze, én kis naiv).

A pillecukros bevonót gél állagú festékkel színeztem, majd bevontam vele a tortát, de sajnos a festékszórós utána fújás sem adta meg neki azt a színt, amit akartam, így tudtam, hogy ezzel még lesz dolgom.

Gondoltam a nehezén túl vagyok, most már csak az előző napokban megfestett kiegészítőket kell a helyükre pakolnom, kicsit festenem és készen vagyok… Na innen indul az utolsó, 4 órás roham.

A kerekek túl nagyok lettek (valamit elmérhettem), a motorháztetőre kerülő korongon nem látszódott eléggé a felirat, a villámok felrakásánál pedig belenyúltam a fekete festékbe és összemaszatoltam őket, tehát elővettem az ecseteket, meg a festékeket, és szépen újrafestettem minden (már a tortára rögzített) kiegészítőt. Kapott pluszban fényszórókat, meg „szegecseket”, és persze végleges „fényezést”.

Összességében, és mindennek ellenére szerettem ezt a tortát… A hibái ellenére szerintem vagány kis autó kerekedett belőle… :-)

Újabb versenytorta

Ismét versenyt hirdettek a Webcukrász oldalon, ezúttal minitortákat kellett készíteni.

Íme az én tortám, amelyet oklevéllel jutalmaztak :)

Belül brownie tésztát és vaníliakrémet rejt ez a kis apróság.

Patkós torta - avagy egy kedves torta története

Hogy miért "kedves" ez a torta? Mert a lovas témán és azon kívül, hogy semmiképpen ne legyen a torta egy lófej, csak ennyit kértek: olyan kedves torta legyen.... egy 7 éves Nagylány születésnapjára.

A közös ötletelések után sikerült leszűkíteni a kört egy patkóra, és lovak sziluettjére, árnyékára (mármint, hogy ezek legyenek a tortán).

Miután majdnem agysérvet kaptam, hogy merről kezdjek hozzá a patkó elkészítéséhez, és hogyan is lesz ebből egy valamennyire is klasszikus szülinapi torta, úgy döntöttem, nem baj ha nem lesz olyan (na jó ez az "úgy döntöttem" nem ment olyan könnyen, kellett egy kis külső ráhatás).
És nem is lett.

Babaváró torta...

...lenne, ha még a csöppség érkezése előtt készült volna, de nem így lett.
Történt ugyanis, hogy szeptember 16-án délután világra jött egy gyönyörű kislány, hatalmas kék szemekkel.
Ha nem is neki, de mindenképpen az Ő tiszteletére kért a büszke apuka egy tortát.
Mindent rám bízott, csak annyit kért, hogy igazi "babás" torta legyen.

Ez lett belőle:

A figuráról csak annyit, hogy elefántnak indult, de ahogyan az látható, inkább lett belőle egy nagyfülű ormányos egér, mint elefánt... mindenki másnak gondolta... édesanyám csak annyit kérdezett, "mi az az őslény a torta tetején?"... és azt hiszem ezzel összefoglalt mindent.

Pasztell virágos- szülinapra

 

 

A kérés az volt, hogy a szüleim házassági évfordulós tortáját és a szülinapos versenytortát kombináljam, pasztell virágokkal, pillangókkal stb.

Az íze vörös bársony és csokis keksz lett, a virágok AD masszából készültek, és a lüszter pornak köszönhető a csillogás :)