2012. szeptember 19., szerda

Mickey egér és Pluto torta


Ismét nagy lelkesedéssel álltam neki ennek a két tortának, bár Pluto fejétől eléggé tartottam a végeredményt tekintve mégis vele vagyok elégedettebb.

 
 



Mickey egérből egész alakos változatot, Plutoból pedig csak a buksiját kellett megformáznom. Készítettem mind a kettőhöz fázisfotókat, ha másért nem is legalább okulásképpen :)

Nem is részletezem, hogy mi a problémám Mickey-vel, viszont azt mindenképpen leírom, hogy Sacher piskótát készítettem Farkas Vilmos receptje alapján. Kicsit féltem, hogy mennyire lesz faragható az állaga, de egy pár órás hűtős pihentetés után tökéletesen faraghatóvá vált :)

És akkor a fázisfotók Mickey egérről:







Látom a hibáit és ismét tudom, mit kell máshogy csinálni legközelebb.... :(

Pluto képei is jönnek sorban:

















Letti első (szülinapi) tortája






Egy évvel ezelőtt mutattam egy kicsit megkésett babaváró tortát, amit az újdonsült apuka kért Letti megérkezése alkalmából. Akkor leginkább csak a rokonok miatt volt érdemes tortát készíteni.
Aztán néhány hónappal később egy hirtelen jött látogatás alkalmával vittem hozzájuk ezt a kis apróságot:



Ismét csak a szülőknek lehetett vele kedveskedni, hiszen egy 6 hónapos babának nem éppen a torta a legmegfelelőbb táplálékforrás....

Na de most... most eljött az én időm.... most, hogy Letti végre 1 éves lett, készíthettem neki igazi szülinapos tortát. Aki szokott tortákat keresgélni a neten (gondolom mindenki ezzel tölti a szabadidejét... persze..miért is ne?!... :) ) nem egy olyan darabot lehet találni, ahol 1-2-3 éves (rosszabb esetben hónapos) csöppségeket pózoltatnak a tortájukkal, ami tökéletesen illik a pici ruhájához és/vagy a díszítéshez. Totális giccs az egész... DE! mindig is szerettem volna egy ilyen típusú tortát készíteni, mert lássuk be, bármennyire is erőltetett és öncélú, nem utolsó sorban cuki is... Mert mint tudjuk a babáktól és a kölyökkutyáktól az ember szíve azért ellágyul. Belerakhatjuk őket egy vödörbe, vagy éppen virágszirmokkal lephetjük el őket, azok attól még, vagy éppen ezzel együtt tündériek lesznek :)

Szóval visszakanyarodva Lettihez és a Ő tortájához: a szülőknek már jó előre küldtem néhány (a fenti témához kapcsolódó) képet, csak úgy rávezetésképpen, hátha egy kis ihletet kapnak Ők is... Ihletet kaptak is, csak éppen teljesen másra... (na mindegy majd a másodikra...) de nem is baj, mert azonnal beleszerettem az ötletbe.

Ezt a mintát küldték, ami alapján el kellett készítenem a "Letti" feliratot tortából... Annyi könnyítést kaptam, hogy nem kellett mereven ragaszkodnom az eredetihez, szabadon variálhattam (volna) csak annyi volt a konkrét kérés, hogy ne lila legyen a fő irány, hanem rózsaszín... Már csak azért is mert Letti anyukája később a torta mintájára fogja elkészíteni a feliratot a kislánynak..

5 betűről lévén szó, 5 tortácska született, 4 ízben. Ugyanis Letti szüleit elég nehéz kirángatni a vanília-csoki, csoki-vanília összeállításból, így aztán kisebb-nagyobb ráhatással sikerült rábeszélni őket 2 új ízre.
[ Viccet félretéve nagyon imádom őket, de bármikor tortát készítek nekik, az íz kiválasztásánál minden alkalommal a következő párbeszéd zajlik le:
én: és milyen ízű legyen
Ők: hát az mindegy, nem is tudom....szeretünk mindent
én: de mégis....
Ők: milyet ajánlanál
én: amit szeretnél, azt megcsinálom
Ők: jó akkor legyen csokikrémes, meg vaníliás...
Na és itt szoktam a hajamat tépni...]

Így aztán a következő ízek születtek:
L: barackos vaníliakrém
E: csokis kókuszos
TT: mascarpone-s vaníliakrém (csak, ha netán nem jönne be a többi íz, azért tudjanak mit enni)
I: csupacsoki

Igen tudom ezek nem olyan különleges krémek, de nem lehet azonnal a levendulakrémmel kezdeni... csak szépen lassan lépésről lépésre....


Azt már nem részletezem, hogy mennyi időt töltöttem az elkészítéssel, mert eléggé hátráltatott a péntek-szombati egész napos suli, meg az utána következő fejfájás, de ez a kép mindenért kárpótolt:




Komolyan, gyerekeknek a legjobb tortát készíteni :))) A hírek szerint kézzel-lábbal ette :)))



2012. augusztus 18., szombat

Shaker torta


Igen, bármilyen meglepő és mulatságos ez nem, nem egy urna.... hanem egy mixer shaker.
Nem tudom ki, hogy van vele, de szerintem a kettő kinézetre nem sokban különbözik.... Ha csak nem átlátszó űrtartalom jelzésekkel ellátott shakerről van szó akkor, nincs sok különös ismertetőjegye ezeknek az eszközöknek. Az átlátszó tortát meg még nem találták fel, meg egyébként is fura lett volna, így az ezüst színű verziót választottam.
Azt hiszem a felirat azért egy kicsit segít a felismerésben....



Muffinok a Százholdas Pagonyból



Ismét sikerült olyan dolgot csinálnom, amit többet nem szeretnék....  :) Mivel nem igazán lehet itthon ilyen kiszúrókat találni (vagy csak nekem nem sikerült megtalálnom a lelőhelyet) így magam készítettem a sablonokat és az elemeket külön-külön vagdostam ki... 8 órányi meló.... ezt kevésbé élveztem....

Ez alkalommal sem vettem számításba a 3D-s figurák elkészítését, ezért gondoltam jóval egyszerűbben tudom félig meddig síkban megoldani a szereplőket. Rosszul gondoltam...
Egyébként semmi különösebb kunszt nincs benne, a fázisfotókból látszódik is, hogy nem lenne egy nehéz dolog, csak baromi időigényes...
Viszont legalább a muffinok hamar megvoltak. Egyszerű csokis és vaníliás darabok készültek :)






















2012. augusztus 17., péntek

Ponty torta

Valószínűleg az, aki rendszeresen horgászik és mélyrehatóbban ismeri a halakat, mint én (kb. a világon mindenki), az most valószínűleg a fejét fogja attól, hogy ez egy ponty torta lenne.
Mentségemre szóljon, hogy csak egy alkalommal voltam éjszakai horgászaton, ezen kívül pedig kizárólag rántott szeletben találkoztam hallal. Ezen kívül nem tartozik éppen a kedvenc állataim közé sem.
Viszont ezt kellett csinálnom, tehát azt csináltam....

Még a komáromi Cukor Show-n hallgattam meg Kricky bemutatóját az air brush technika helyes alkalmazásáról. Idáig még nem próbáltam (ill. nem sok sikerrel) egy az egyben befesteni így egy tortát. Mindig anyagában festettem a bevonót és utólag csak rásegítettem egy kicsit az árnyalással. Ennél a tortánál viszont ez eleve kizárt volt hiszen annyi színátmenet és árnyalat van benne, hogy úgy döntöttem itt az ideje alkotni.










Így hát formára vágtam és betöltöttem a tortát, majd vajkrémeztem.
A bevonás után pedig elkezdtem külön árnyalatonként festeni, a világos sárgától a zöld különböző árnyalatain keresztül egészen a barnáig, majd a feketéig. Befejezésként egy kis lüszterrel adtam a pikkelyeknek egy kis fényes-fémes csillogást.
Korántsem lett tökéletes, főleg a szeme :/ de azt hiszem elsőnek megteszi.


2012. július 24., kedd

65 év egy tortán

65 év sok idő... főleg, ha az ember tartalmasan éli azt.. akkor pedig még többnek tűnik, amikor ezeket az éveket méltósággal kell megjeleníteni egy tortán. Még véletlenül sem azt hangsúlyozva hogy az Ünnepelt öreg lenne, hanem egy csokorba szedve az eltelt évek meghatározó eseményeit, szeretteket, akik hatással voltak Rá és akikre Ő volt/van hatással.
Nehéz dolog ez.....




A tervezési folyamat összességében elég sokáig tartott (melynek során ezúttal édesanyámmal közösen ötleteltünk), de csak mert mire megegyeztünk egy koncepcióban máris felmerültek újabb lehetőségek, amelyek alapjaiban változtatták meg a korábbi elképzeléseket.
A végső elhatározás szerint a két szintes tortán egy út vezet körben felfelé, a torta oldalán pedig egy-egy emlékezetes pillanat jelenik meg képek formájában.




Mindig is ódzkodtam a fényképes tortáktól... van abban valami beteg dolog, hogy az ünnepelt esetlegesen a saját arcába vágja bele a kést....
Ennek ellenére azonban ezt az időt valamilyen módon dokumentálni kellett a tortán is, és mivel a korábbi példákból adódóan nem voltam hajlandó figurákat gyártani és azokkal bábozni, így végül az ostyaképek mellett döntöttünk (ezúton is nagy nagy köszönet Bartus Dórinak a segítségért!!!!) Mégis valami újat akartam kihozni a dologból....

Az évek során felgyülemlett megannyi fotóból végül csak 19 akadt fenn a rostán és került "bekeretezésre".

A tortának eredetileg egy halvány zöld alapszínt képzeltünk el, ami egészen a festésig jó ötletnek tűnt, de utána már nem tetszett.... Nem is értem, hogyan de ezúttal elég gyorsan gyulladt fel a fejem felett a villanykörte, így elővettem egy szivacsot és bősz antikolásba kezdtem..... Így már sokkal jobban meg voltam elégedve a dologgal... kapott egy kis lendületet az egész (legalább is szerintem)



És akkor még pár szó a képekről:
Cukormasszából készült alapra kerültek az ostyaképek, amelyek így már keretezhetővé váltak.
Igyekeztem mindegyiket különbözőre készíteni...

Összességében csak egyetlen problémám volt vele és ezért is csak magamat hibáztathatom....
Kicsit elszámoltam magam és nem vágtam le eleget a felső szintből ezért olyan keskenyek az utak :/