Új év, új lehetőségek...

Megint elszaladt egy év... gyorsan és hangosan. Akarva akaratlanul ilyenkor mindig listát készítek fejben, hogy mi volt betervezve és mi az, ami meg is valósult az év folyamán. Mindenre és mindenkire sikerült-e elég időt és figyelmet fordítani, miért küzdöttem, mit kaptam, mit érdemeltem, kik mentek, kiket küldtem, és kik jöttek.

Nem egészen a számvetés a lényeg, inkább csak az, hogy a mérleg két nyelve egyensúlyban legyen... én akkor már rendben vagyok.

Nem szeretem a fogadalmakat, mert azok csak arra jók, hogy később lelkiismeret furdalást okozzanak, ha nem tartom be őket, mert a kezdeti lelkesedés után úgysem tartom be (tapasztalat).
Bár az utóbbi időben a másoknak tett ígéreteimet is csak részben tudtam betartani, ami már sokkal jobban zavar.
Novemberben ígértem nektek bejegyzéseket, de mint sok minden más, ez sem úgy alakult, ahogyan terveztem. Az is igaz, hogy még februárig biztos, hogy nem lesznek komolyabb bejegyzések, mert reményeim szerint január végén államvizsgázom (kopp, kopp, kopp).
Viszont a mondás szerint, amit az év első napján teszel, azt fogod tenni egész évben (vagy valami hasonló), ezért most mindenképpen megmutatom a szokásos karácsonyra készült csomagokat. Még úgyis van két hónap a télből (remélem a hozzá méltó hőmérséklet is ideér lassan, mert ebből a melegből kezd elegem lenni) egy kis lélekmelegítőként azért lehet meglepetéseket gyártani.

Ahogy már az előző években, ezúttal is Praliné Zsuzsitól merítettem ötleteket. Idén a forrócsoki pálca volt az újdonság, amivel kísérleteztem. E mellett persze a jól megszokott mézeskalács (ezúttal extra díszítés nélkül), fehércsokis kókuszos-, és fahéjas mogyoró került a csomagokba.

A következő variáció készültek:

• Narancsos fűszeres (itt 80%-os kakaótartalmú csokoládéhoz kevertem mézes fűszert és reszelt narancshéjat)
• Málnás (fehércsokiba került liofilizált málna)
• Nutellás (tejcsoki alapba került egy kanálnyi nutella)
• Kókuszos (fehércsokihoz kevertem egy kis vanília port, meg egy kanálnyi kókuszkrém került a tömbökbe)
• Karamellás (a tejcsokiba került egy kanál karamellkrém és ropogó karamell darabkák )
• Tripla csokis (a kötelező maradék csokikból rétegezve)

Végül pedig ezúton szeretném megköszönni, hogy az elmúlt évben is jöttetek, olvastatok írtatok, mert ez továbbra is nagyon sokat jelent!! :)
A sablonszövekeg helyett pedig azt kívánom, hogy a Ti mérlegeteken a pozitív nyelv érjen le a földre és meg se tudja onnan mozdítani semmi! :))

Életjel

Tudom, hogy az utóbbi időben eléggé elhanyagoltam a blogot, de mentségemre szolgáljon, jó okkal tettem. 2010 szeptemberében elkezdtem egy 3 éves főiskolai képzést andragógia szakon, melynek tanulmányi részét az előző szemeszterben be is fejeztem, de a szakdolgozat és a záróvizsga erre a félévre csúszott.

Mint a legtöbben, én is úgy vagyok a nagyobb lélegzetű feladatokkal, hogy halogatom. Halogatom egészen addig, amíg már nagyon szorít az idő és a nyomás is egyre nagyobb. Természetesen ebben a fázisban voltam én is.

A szakdolgozatomat Tim Burton életéről és munkásságának, a közönségre gyakorolt hatásáról írtam. Akik vették a fáradtságot és kitöltötték a korábban feltöltött kérdőívet, azoknak nagyon köszönöm a segítséget :) Sikerült befejeznem és leadnom, úgyhogy most már csak a záróvizsgát kell megugrani.


És csak, hogy ez a poszt se maradjon torták nélkül, megmutatom az utóbbi hetek egyetlen darabját, amelyet még októberben az unokahúgom születésnapjára készítettem.

Azt hiszem, erre mondják, hogy űbercsokis :)


Ui.: és persze a Karácsony is közeleg... lesznek bejegyzések bőven :)

Aranyra hangolva

Ha már trend, akkor még egy csipkés apróságot is mutatok :)

Fodrok minden mennyiségben

Annak, aki figyelemmel követi egy esküvői trendeket, biztosan nem mondok újdonságot a torta-trendekkel kapcsolatban sem. 2013-ban elsősorban a csipke és a fodor a 'divat'. Minden mennyiségben. Igen, tudom, hogy augusztus van... még éppen időben gondolok az aktuális divatirányzatokra nem?

Komolyra fordítva a szót a csipkét én is többször használtam már díszítésre, viszont a fodrokkal még csak most ismerkedek. Az első randevúnk után le kellett vonnom a szükséges konzekvenciát, amely elsősorban az, hogy a virágokhoz használt cukormassza erre a típusú díszítésre nem alkalmas. Leginkább mert a száradás után nem alakíthatóak a szirmok (elsőre szirmokkal alakítottam ki a fodrokat, legközelebb jöhetnek a szalagok). Másodsorban pedig, ha már azt hiszed elég szirmot gyártottál, le is centizted, a kezed már görcsben áll a fodrozástól, állj meg lépj hátra szusszanj egy percig és folytasd a gyártást, mert úgysem lesz elég!

 

 

 

Ezután jöjjön még egy kis ráadás. Az eredeti tervekhez igazodva késztettem egy pillangót is, ami akkora fejtörést okozott, hogy a végén már égi jelnek tekintettem, hogy a többszöri felrakás és leszedés után egyszer csak kicsúszott a kezemből és millió darabra tört a konyha padlóján. Ahogy most nézem a képeket, talán nem is baj, kicsit túlzás lett volna :) 

 

 

 

Eccarvú torta

Mert "olyan cuki, hogy belehaloooooook" :)

Persze ez inkább egy jóllakott vízilóhoz hasonlít, de legalább annyira bamba a tekintete mint a rajzfilm figurának.

 

Kívül-belül csokitorta

Amióta tortákat készítek, félek a csokoládétól, mármint ha díszítésről van szó. Persze, ha transzferfólia is a képbe kerül az egészen könnyű hiszen ott van, ami elfedje a hibákat.
Egy kizárólag csokoládéval bevont torta az egészen más. Nehéz szépen megcsinálni.
Jónak kell lennie a csokoládénak, az arányoknak és persze az alapos aládolgozást sem lehet kihagyni. Ezzel tisztában voltam, vagyok. Leginkább ebből ered a zsigeri félelmem is.

Igyekeztem mindig kitérni az ilyen kérések elől. Ezúttal azonban nem volt kibúvó. Nővéren kérte, hogy készítsek egy "csupacsoki" tortát, ez persze a teljes csokoládé bevonatot is magában foglalta.
Díszítésül fehér rózsa volt a kérés. Ez utóbbinak az előbbiekkel szemben kifejezetten örültem, mert nem is olyan rég sikerült beszereznem cmc port, ami egyben azt is jelenti, hogy végre tökéletes virágmasszát sikeredet gyártanom.

Íme ennek eredménye:

 

 

Ezek után következhetett a fekete leves. Miután a durván csokis piskótába betöltöttem a csokitrüffelt, vékonyan, de ügyelve a sima felületekre, bevontam csokoládés vajkrémmel.

Dermedés után megolvasztottam 40dkg csokoládét és kb. 2 kanálnyi vajat olvasztottam bele. Szép fényes lett, így aztán hagytam egy kicsit hűlni, hogy a tortára öntéskor ne olvassza meg a vajas bevonatot.

Minden adott volt a tökéletes végeredményhez. Valamit mégis elrontottam, mert a csokoládé nem igazán akart szépen elterülni. Pengés rásegítéssel el tudtam ugyan simítani de az oldalával nem tudtam mit kezdeni. Teljes dermedés után aztán szomorúan konstatáltam, nem maradt fényes a felülete, hanem matt és foltos lett. Még egy kis forró pengés egyengetéssel próbálkoztam, de nem sok sikerrel.

 

Még nem jöttem rá a konkrét hibákra, de ha valakinek van ötlete azt szívesen fogadom.

Addig is újfent kerülni fogom a csokoládés tortákat. 

 



 

 

 

 

 

Pingpongasztal - torta